Igen, még én vagyok.....szarságokon órákat, napokat elmélkedő nő. Lehet, hogy mindenki ezt teszi, lehet éppen te is most elmélkedsz valamin ami nem múlik el, nem szabadulsz meg tőle...lehet , hogy hülyeség, lehet ,hogy nagy dolog, de ott motoszkál. Szerintem amúgy nagyban függ az éppeni élethelyzetedtől maga a dolgok nagysága is, a mikéntsége. Nah ezt máshogy is leírom...ha úgy nagyjából jó az életem, minden megy ahogy kell, akkor kattogok egy virágon, hogy miért nem nő vagy nem szaporodik. Nyilván ez egy sarkított példa, de a lényeg , hogy sose áll le!

Vissza-vissza olvasgatom a 7 évvel ezelőtti dolgaimat és persze...akkor nagyok voltak, sőt most is átérzem, hogy kegyetlen volt és nehéz, de tudom , hogy mennyivel nehezebb választások is vannak. Vagy ha nem tudsz változtatni... csak állsz mellette, előtte, benne és kattogsz. Hát én sokmindenen kattogok...

A héten lesz meg egy egészségügyi eredményem, legalábbis remélem , hogy a héten megjön és nagyon sokszor eszembe jut. És félek...nem újdonság, sokszor félek, de most szinte a szemem előtt zajlik le egy barátom küzdelme..Nem mondom , hogy én számítok rá, de nekem sok alapbetegségem van, sosem voltam egészséges. De ha előtted egy fiatal 40es, életerős embernek csak úgy az arcába csapják, hogy nesze rákos vagy és 1 héten belül műttenek...nah az puff, letaglóz.Fél , láthatóan fél, de nem mondja, mindha csak úgy menne tovább az élet, teszi a dolgát, mosolyog, én ezt nem hiszem , hogy tudnám...sőt biztosan nem tudnám csinálni! Pár órán belül fekszik be a kórházba..mennyire rossz lehet, mennyire esetlennek és kiszolgátatottnak érezheti magát, mennyire bizonytalannak gondolhatja szegény a jövőjét, vagy csak a következő pár napját. Nagyon sajnálom, erre nincs jobb szó... sajnálom! Lélekben erősen szorítok! Minden rendben lesz!

,,A hitet elveszítheted, de hit nélkül nincs élet. A reményt, hogy érdemes azt elnyüvi az ember élet során, de enélkül nincs élet, nincs iskola, nincs szerelem, nincs gyerek, nincs élet" 

Most mennem kell, felébredt az én csodafiam